5. fejezet

11 előtt pár perccel arra ébredtem, hogy iszonyú melegem van. Kinyitottam a szemem és ledöbbentem, hogy Jake mellkasán fekve aludtam. El akartam húzódni, mire átkarolt.
- Jó reggelt! – mondtam zavaromban.
- Reggelt? Inkább napot! – mondta nevetve – És miért akarsz elmenni? Csak nem zavarban vagy?
- Persze, zavarban! Azt csak szeretnéd – mondtam szúrósan – rohadt melegem van, ennyi az egész! Szerintem lázas vagy! – hangos nevetésben tört ki.
- Nincs semmi bajom, leszámítva, hogy éhes vagyok! – kuncogott tovább.
- Akkor mitől vagy ennyire forró? – kérdeztem.
- Ez olyan, törzsi dolog – mondta kelletlenül.
- Ühüm. – azzal gyorsan kipattantam az ágyból. – Megyek, csinálok valami kaját. – mondtam, és már rohantam is lefelé. Végül a sajtos omlettnél maradtam, az gyorsan megvan.
- Jó illatok vannak – trappolt be Jacob a konyhába.
- Ülj le. Máris ehetsz. – azzal letettem elé az adagját. Mohón kezdte pusztítani. Én is enni kezdtem, nem sokkal később megcsörrent a mobilom. Tess hívott.
- Szia Tess! – köszöntem.
- Szia! Jake ott van még?
- Igen! Éppen eszünk.
- Tudnád adni?
- Persze! – átnyújtottam Jacobnak a telefont. Nem beszéltek sokat, Jacob csak néha egy aha, persze-perszét vetett oda, majd letette, és visszaadta a telefont.
- Tábortűz lesz ma este. – mondta.
- Értem.
- Eljössz? – kérdezte.
- Hogyisne!
- Mi van beijedtél? – kuncogott.
- Nem, csak semmi kedvem egy estét ismét rád pazarolni!
- Persze-persze – forgatta szemeit. Evett tovább. Mikor befejeztük gyorsan elmosogattam, és szaladtam felöltözni. A hibámból tanulva, immár egy farmert és egy pulcsit vettem fel. Majd Jake-kel együtt átmentem Tess-ékhez.
- Remélem, jól viselkedtél tesó! – mondta Collin Jacobnak.
- Én igen, de ezt Melody-ról nem mondhatom el. – nevetett.
- Idióta! – vágtam oda, majd Tess szobájához mentem, hogy kifaggathassam mi történt Brady és közte. Bekopogtam.
- Szabad! – kiabálta.
- Szia! – mondtam hatalmas vigyorral az arcomon.
- Szia!
- Na mesélj! Mi történt? Majd kilyukad az oldalam!
- Háááát, összejöttünk!
- Végre! Éppen itt volt az ideje!
- Na és Jake hogy viselkedett? – kérdezte. Gyorsan elhadartam neki mi történt, és hogy mennyire tűzbe hozott egyetlen érintésével.
- De ugye nem mondtad komolyan?! – kérdezett ismét egy kicsit felháborodva.
- Mit?
- Hogy nem jössz! Mindenképpen ott a helyed! – kezdte, de belé fojtottam a szót.
- Jenny így is nagylelkű volt velem, amit én ki is használtam! Nem hinném, hogy a ma esti programnak túlzottan örülne! – előhúztam a telefonom és tárcsáztam.
- Halló, miben segíthetek?
- Hello! Egy óriás tejfölös alapú csirkés pizzát, és egy óriás húsos pizzát szeretnék rendelni! – kicsit félretettem a telefont és a biztonság kedvéért megkérdeztem Tess-től, elég lesz-e ennyi, majd gyorsan bediktáltam a címet.
- Körülbelül fél óra múlva lesz ott az egyik futárunk.
- Köszönöm! – azzal vonalat bontottam.
- Ezer hála! – mondta Tess.
- Miért?
- Nem kell főznöm! Szóval ezért! – és egy puszit nyomott az arcomra.
- Igazán nincs mit!
- No, de nehogy azt hidd, hogy ezzel elterelheted a figyelmem! Hívd fel Jennyt, vagy én fogom! - fenyegetett meg egy hatalmas vigyor kíséretében. – Hidd el, kár lenne kihagyni!
- Na jó! – adtam be a derekam, és felhívtam Jennyt.
- Szia! Valami baj van? – kérdezte.
- Szia, nincs semmi baj, nyugodj meg! Csak szeretnék kérdezni valamit.
- Hallgatlak! Jah és milyen volt a buli? Örülök, hogy nem ittál egy kortyot sem!
- Miből gondolod? Amúgy jó volt, élveztem!
- Beszéltem Rachel-lel, ő mondta. És örülök, hogy jól érezted magad!
- Ühüm.
- Na, de mit akartál kérdezni?
- Szóval ma este lesz egy kis összejövetel, tábortűz meg ilyesmi. Engem is meghívtak. Én megértem ha…
- Menj nyugodtan!
- Mi? – basszus, erre nem számítottam, mostmár nincs, ami megmentene.
- Nézd, én nem bezárni akarlak és apádnak sem ez a célja. Szóval menj, és érezd magad jól!
- Köszönöm – mondtam kelletlenül – Akkor, szia!
- Várj! Nem baj, ha pár napig nem megyek haza?
- Hogy?
- Sok a meló, későn végzek és nincs kedvem órákat vezetni. Reggel nagyon korán kell kelnem, hogy 9-re beérjek.  Így nem tudom kipihenni magam. Én 100%-ig megbízom benned!
- Oké, felőlem. De mikor jössz haza?
- Valószínűleg jövő hét vasárnap. Annál előbb semmiképp. Van nálad pénz?
- Persze, nálam van a bankkártyám.
- Oké. Hát akkor majd beszélünk. Szia!
- Szia! – ledöbbentem! Egyedül leszek abban a házban! Na nem mintha félnék, de akkor is!
- Mi az? – kérdezte Tess.
- Jenny nemhogy elengedett, jövő hét vasárnap jön csak haza.
- Mi? Ez komoly?
- Ühüm.
- Hát akkor egyedül leszel.
- Jah. No, de mi ez a tábortüzes izé?
- Hát, mindig jól sül el, szóval majd meglátod!
- Oké. – ekkor csöngettek. Gyorsan kimentem ajtót nyitni, kifizettem a pizzát, és bevittem a konyhába.
- Gyertek, mert kihűl a pizza! – kiabáltam, és Tess-szel gyorsan kivettünk magunknak egy szeletet.
- Ez szuper! – mondta Collin.
- Melody ötlete volt – mondta Tess, miközben a nyúló sajttal küszködött. Ekkor Collin egy puszit nyomott az arcomra. Kicsit elpirultam, majd egy pillanatra találkozott tekintetem Jacob-éval. Fájdalmat láttam benne, és ezt nem tudtam mire vélni.
- Melody is jön ma este – kezdte Tess vidáman – és képzeljétek…
- Psszt! – mondtam gyorsan.
- Mi van? – kérdezte Collin.
- Egyetek! Ne csak beszédre használjátok a szátokat, mert tényleg kihűl a pizza. – sikerült elterelnem a témát, így enni kezdtünk. Tess és én jól laktunk egyetlen szelettel, így visszamentünk a szobájába. Elbeszélgettük az időt, mivel hatkor pillantottam ismét az órára, és teljesen ledöbbentem, hogy szalad az idő.
- Te mit veszel fel? – tettem fel a szokásos kérdésem.
- Valami kényelmeset! Egy farmer egy pulcsival.
- Oké. Akkor hazamegyek, gyorsan átveszem valami kényelmesebbre, mert ez a pulcsi nem mondható annak! – erre mindketten nevetésben törtünk ki. – Mi lenne, ha az én autómmal mennénk, abban jobban elférünk! – kérdeztem.
- Felőlem! – mondta Tess, én meg elindultam kifelé. – Akkor a ház előtt kb. 5 perc múlva!
- Oké.
- Jah, és légyszi ne mondd el a fiúknak, hogy egyedül leszek!
- Ahogy gondolod! Na, menj már, mert elkésünk.
- Jól van na! – nevettem el magam.
Gyorsan bementem a házba, átvettem a pulcsim, felvettem a táskám, és már rohantam is le. Bezártam, majd bementem a garázsba, és kiálltam. Kb. 2 perce vártam, mikor Jake pattant be mellém.
- Ejha! Nem mondtad, hogy ilyen flancos kocsid van. Gondolom jól megdolgoztál érte! – húzta kaján vigyorra száját.
- Természetesen! De igazából, nem tekintettem munkának, kimondottan élveztem a dolgot! – vigyorodtam el, mire meglepő módon csendben maradt. – Akarsz vezetni?
- Ne szivass!
- Most komolyan! Tudom, hogy legalább annyira szereted az autókat, mint én!
- Hát akkor vigyázz! – mondta boldogan. Gyorsan helyet cseréltünk, és ekkor Collin és Tess is beszállt.
Gyorsan odaértünk, meg kell hagyni Jake jól vezet. A többiek már ott voltak, így gyorsan bemutatkoztam a számomra ismeretleneknek. Ott volt Jake és Rachel apja Billy is,aki a fő pozíciót foglalta el. Emily, akit igyekeztem nem megbámulni, több-kevesebb sikerrel. Tess-szel sokat beszélgettünk, ekkor odaért Brady is, így átadtam neki a terepet. Leültem az egyik fára, ugyanis ez szolgált ülőhelyül. Ekkor Collin és Jake huppant le mellém.
- Most jön a lényeg! – mondta Jacob.
- Mi az?
- Várj, mindjárt megtudod!
S ekkor Billy vette át a szót, és mesélni kezdte törzsük legendáit. A vérfarkasokról és a hidegekről, a harmadik feleségről, a bevésődésről, s engem ámulatba ejtett. Valahogy nem tűnt lehetetlennek, sőt, szinte elhittem a hallottakat. Mikor befejezte, Tess lépett oda hozzám:
- Mikor menjünk? – kérdezte.
- Amikor csak szeretnétek – mondtam.
- Akkor maradhatunk még egy kicsit? – Brady felé sandított.
- Ühüm.
- Na, hogy tetszett? – kérdezte Jake.
- Ámulatba estem! – mondtam fülig érő mosollyal.
- Ennek örülök.
- Igazából, ez a bevésődés dolog. Bárcsak létezne ilyen! Akkor senki, és semmi nem állhatna a párok közé! – ez meglepte. Elgondolkodott.
- Ezek után sem fogsz félni egyedül? – kérdezte Tess hangosan.
- Hé!
- Hoppá! Bocsi, csak kicsúszott. – kuncogta.
- Mi? Egyedül? – kérdezte Jake.
- Ühüm. – vontam vállat.
- Biztos nem fogsz félni? – kérdezte Collin.
- De! Majd bepisilek! Nem látszik? – nevettem.
- Melody! – szólított Rachel. Odamentem hozzá. – Mi lenne ha Jake nálatok aludna, míg Jenny haza nem jön? Paul szeretne átjönni. – kacsintott rám – Amúgy is kicsi az a kanapé Jacob-nak ami nálunk van.
- Hát nekem édes mindegy. – vontam vállat.
- Akkor ezt megbeszéltük.
- De te szólsz neki! – mondtam széles mosollyal.
- Oké.
Rachel elmondta Jake-nek mi is a helyzet, aki meglepő módon nem tiltakozott.
- Mehetünk? – kérdeztem Tess-t, mikor előkerült.
- Igen. – mondta szomorúan. Én vezettem hazafelé.
- Hát akkor jó éjt! – mondtam nekik.
- Jó éjt! – köszöntek el ők is. Beálltam a garázsba, majd Jake-kel bementünk.
- Szeretnéd, ha veled aludnék? – kérdezte kajánul.
- Természetesen! Minden vágyam! Ez Jenny szobája, lehetőleg ne vágd tönkre. Itt van tiszta törülköző. – nyomtam a kezébe. – Hát akkor jó éjt!
- És hol marad a jó éjt puszi? – kérdezte odatartva arcát. – Naa, csak egyet!
- Nesze! – nyomtam volna puszit arcára, de mivel visszafordította azt, a szájára sikerült.
Otthagytam őt, s bezártam magam mögött az ajtót. Testem nem ezt akarta, és a vágy iránta erősebb volt, mint eddig bármikor. Olcsó húzás, gondoltam magamban, de mégis mi mindent váltott ki belőlem! Lezuhanyoztam, ráálltam a mérlegre, de az ugyanannyit mutatott, mint legutóbb. Elkeseredve dőltem az ágyra, és nem sokára el is nyomott az álom.